Szervezetfejlesztés

Hogyan dolgozom?

  • Munkám inspirációs forrásai Rudolf Steiner társadalomtudományi munkái és Bernard Lievegoed gyakorlatias szervezetfejlesztési megközelítése. Ilyen alapokon állva alkalmazok korszerű szervezetfejlesztési módszereket.
  •  Nem kész koncepciókkal jövök, hanem közösen dolgozzuk ki a célt és az oda vezető utat.
  • A szervezetben dolgozó emberek a változási folyamat mindegyik lépésébe be vannak vonva. Külső tanácsadóként megfelelő módszerekkel és eszközökkel kísérem ezeket a folyamatokat, ebben egy a szervezeten belüli koordináló vagy irányító csoport segít. A változás folyamatát ez a csoport irányítja.
  • Fejlesztési megközelítés: hosszú távon ható, kulturális változásokon dolgozunk a megbízóval közösen. Ez több munkatárs bevonásával és aktív részvételével végzett, folyamatközpontú munka és együttműködés, amelynek célja az egyre nagyobb mértékű önrendelkezés és önigazgatás a szervezetben. 

Fordítva: … és hogyan nem?

  • Nem hatalmi megközelítés.
    A hatalmi megközelítésben a szervezet vezetése eldönt valamit, és azt felülről lefelé érvényesíti. Ehhez igénybe vesz tanácsadót. A munka alapja a hierarchia és a hatalom: utasításokkal gyorsan és rövid távon el lehet érni változásokat.
  • Nem szakértői megközelítés.
    A szakértői megközelítésben a munka alapja a tanácsadó szaktudása. Megoldásorientált megközelítés, többnyire valamely rész, terület problémáinak megoldására, folyamatainak optimalizálására. Lassabban halad, mint a hatalmi megközelítés, gyorsabban, mint a fejlesztési megközelítés.

Pár gondolat és kérdés a szervezetekről:

Minden szervezet három részre tagolódik: egy felső, egy alsó és egy középső területre.

Fent, a szellemi–kulturális területen a többi között az alábbi kérdésekkel találkozunk:

  • Mi az egyén és a szervezet cselekedeteinek értelme?
  • Hogyan sikerülhet, hogy a munkatársak felismerjék munkájuk értelmét?
  • Hogyan él a szervezet eszményképből, alapelvekből és értékekből, célokból álló identitása a munkatársakban és a vezetőkben? Hogyan inspirálja őket ötletekre és elkötelezettségre?

Lent, a gazdasági–strukturális területen olyan kérdések vetődnek fel, mint

  • hogyan valósítják meg az ötleteket, hogyan teljesít a szervezet?
  • Hogyan osztják fel a funkciókat, hatásköröket és a felelősséget, milyen a munkamegosztás?
  • Mennyire hatékonyak a folyamatok?
  • Rendelkezésre állnak a megfelelő erőforrások (eszközök, felszerelés, pénz)?
  • A szervezet összes erőfeszítésének eredménye biztosítja a szervezet életben maradását a piacon?

Középen, a szociális–jogi területen olyan kérdések várnak ránk, mint

  • hogyan alakítják és ápolják a kapcsolatokat?
  • Milyen a vezetés a szervezetben?
  • Mennyire tisztelik, becsülik az egyént? Kap megfelelő és őszinte visszajelzést?
  • Hogyan jön létre egy ötletből teljesítmény?
  • Milyen teret ad a szervezet a párbeszédnek, a konfliktusoknak?
  • Hogyan támogatja a szervezet a közösen végzett munkával elérhető egyéni fejlődést?

E három nagy terület között feszültség van. A szervezetek hajlamosak arra, hogy vagy a fenti, vagy a lenti terület felé elbillenjenek.